Az elmúlt évtizedekben töretlen népszerűségnek örvendenek a növényi eredetű gyógyászati megoldások. A szintetikumok aranykora után „természet erejének” újrafelfedezését tapasztalhatjuk a betegségek megelőzése és kezelése területén. De nem minden „természetes erő” szolgálja a javunkat: a természetes eredet önmagában nem jelent ártalmatlanságot. Elég csak a gyilkos galócára gondolni. Bár a klasszikus gyógynövények mellett gyomnövényekből, dísznövényekből és élelmiszernövényekből is készült már gyógyszer, nem minden fűben és fában van orvosság.
A növények gyógyászati alkalmazása egyidős az emberiséggel. Míg a múltban a hatásosság és biztonságosság igazolása kizárólag a tapasztalaton alapult, addig ma már számos vizsgálati módszer segít eldönteni, hogy egy növény vagy növényi készítmény valóban hatásos-e, és biztonságosan alkalmazható-e. Bár a hagyományos alkalmazás a modern kutatások számára jó inspirációs forrás, a hagyományt nem szabad kritika nélkül átvennünk. Sok esetben a növények hagyományos felhasználását a modern vizsgálatokkal is igazolták (pl. macskagyökér nyugtató hatása), de több olyan eset is ismert, mely során egy-egy növény alkalmazási köre változott, szűkült az idők során (pl. nadálytő belsőleg már nem ajánlható), és olyan is előfordul, hogy egy hagyományosan hosszú időn át alkalmazott növény teljesen kikerült a modern gyógynövényterápia eszköztárából (pl. tüdőfű). Ma már nem elegendő a növények kapcsán a tradícióra hivatkozni, a modern kutatásokat is át kell tekinteni ahhoz, hogy a hatásosságot és biztonságosságot meg tudjuk ítélni. Ismereteink forrása az idők során jelentősen átalakult. A szájhagyomány útján terjedő információk és több százéves füveskönyvek helyett folyamatosan frissülő tudományos adatbázisokat és a gyógyszerhatóságok értékelőjelentéseit tudjuk segítségül hívni egy-egy növény modern gyógyászatban betöltött helyének megítéléséhez.
A racionális gyógynövényterápia során arra kell törekedni, hogy a növények és növényi készítmények helyét megtaláljuk és megfelelően alkalmazzuk a bizonyítékokon alapuló orvoslás során. Nem cél, hogy minden áron növényekkel helyettesítsük a bizonyítottan hatásos és biztonságos szintetikus gyógyszereket. De az sem helyes, ha ezeket a készítményeket teljesen kizárjuk a terápiából.
A probléma sokszor már ott kezdődik, hogy rosszul tesszük fel a kérdést. És azt kérdezzük, hogy gyógyszer vagy gyógynövény?
„Nem hiszek a gyógynövényekben, csak a gyógyszerekben.”
„Nem szeretek gyógyszert szedni, inkább gyógynövényeket használok.”
Gyakran halljuk ezeket a mondatokat, pedig maga a szembeállítás félrevezető. A gyógyszerek és a gyógynövények világa ugyanis nem különül el élesen egymástól: a két halmaznak van közös metszete. Vagyis nem „gyógyszer vagy gyógynövény”, hanem sok esetben „gyógyszer és gyógynövény”.
Számos növényi eredetű készítmény gyógyszerként kerül forgalomba. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) több mint 100 gyógynövényről készített értékelő jelentést, amelyek tudományos és hagyományos alkalmazási adatai alapján egyszerűsített eljárással engedélyezhetők növényi gyógyszerek.
Jó tudni, hogy betegségmegelőző és gyógyhatást csak gyógyszereknek lehet tulajdonítani. Sajnos a hazai termékpalettán viszonylag kevés növényi gyógyszer érhető el. Sokkal népesebb tábort alkotnak a növényi anyagokat is tartalmazó étrend-kiegészítők. Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek: alapvető céljuk az étrend kiegészítése, nem betegségek kezelése. Az étrend-kiegészítők forgalomba hozatala és szabályozása nem kellő hatékonyságú a szakmai és jogi szabályoknak nem megfelelő termékek kiszűrésére. Sajnálatos módon számos forgalomban lévő termék tartalmaz kockázatos összetevőt. Éppen ezért 3 éves kor alatti gyermekek számára nem ajánljuk az étrend-kiegészítő termékkategóriába tartozó termékek használatát. Különösen fontos a biztonságosságra való törekvés a csecsemők és kisgyermekek számára használt növények esetén. A számukra alkalmazható növények köre meglepő módon rendkívül szűk. Sokkal kevesebb növény használható valójában, mint ahányat internetes források ajánlanak.
Mire figyeljünk gyógynövénykészítmény választásakor?
Egyrészt figyeljünk arra, hogy a termékben lévő növények biztonságosak-e. Másrészt figyeljünk arra, hogy a késztermék biztonságos-e. Nem elég azt nézni, hogy „természetes” a termék. Fontos, hogy pontosan milyen növényt tartalmaz, milyen növényi részből és hogyan készült, milyen formában alkalmazzuk, és kinek szánjuk. Más lehet a kockázat egészséges felnőtteknél, várandósoknál, szoptató anyáknál, kisgyermekeknél, időseknél vagy több gyógyszert szedő betegeknél.
Kérdés, vagy kétely esetén érdemes szakemberhez fordulni. Gyógynövényekkel kapcsolatban hiteles és megbízható választ kaphatunk gyógyszerészektől és gyógynövény tanácsadó szakemberektől.
A gyógynövények nem a modern orvoslás alternatívái, hanem megfelelő esetben annak részei lehetnek. A kérdés tehát nem az, hogy természetes-e, hanem az, hogy bizonyított-e, megfelelő-e, és biztonságos-e. Nem csak természetesen, hanem biztonságosan is.
