A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztályának tagjai 2022 gyógynövényének a közönséges cickafarkat választották.

A közönséges cickafark (Achillea millefolium) a világ minden táján megtalálható, főleg réteken, kaszálókon, nyirkos erdős helyeken gyakori Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Hazánkban csupán nyomokban fordul elő. A nemzetségnevét (Achillea) a legendás görög hősről, Akhilleuszról kapta, aki a legenda szerint a gyógynövényt bajtársának gyógyítására, sebkezelésre és vérzéscsillapításra használta a trójai csatában.

A lágyszárú növény virágzata jellegzetes fehér, ritkán rózsaszínű virágokból álló sátorozó buga virágzat. Hosszúkás, lándzsa alakú levelei selymes tapintásúak és szeldeltek, ez is jellemző jegye a fészkesvirágzatúak családnak. A rokonfajokat nehéz megkülönböztetni egymástól, azonban a hatályos Gyógyszerkönyvben csak a közönséges cickafark virágos hajtása hivatalos, ezért fontos, hogy a gyógyászati használatra csak ez a faj kerüljön begyűjtésre, különben a termék szennyezettnek minősül.

A közönséges cickafark virágos hajtásának illóolaja nagyon változó összetételű lehet. Legfontosabb vegyületei a szeszkviterpének, flavonok (pl. apigenin, luteolin és ezek glikozidjai), flavonolok (artemetin, kaszticin) és a poliacetilének. A szeszkviterpének egy része tartalmaz laktongyűrűt is, ezek proazulének (achillin). Ezek a vegyületek a hagyományos illóolaj-kinyerés során (vízgőz-desztilláció) a hőkezelés hatására kék színű azulénekké (kamazulén) alakulnak, így a kapott illóolaj színe a megszokott sárgás árnyalat helyett kékes-zöldes lesz. A szín intenzitása arányos a kamazuléntartalommal, így a drog minőségének indikátora lehet.

A gyógynövény virágát és virágos hajtását hagyományosan külsőleg zúzódások, duzzanatok kezelésére, emellett sebkezelésre használták borogatás formájában. Belsőleg (főleg teaként, teakeverékként) megfázásos állapot, magas vérnyomás, amenorrhoea (a menstruációs vérzés hiánya) és egyéb gyomor- és bélrendszeri panaszok enyhítésére alkalmazták.

A népgyógyászatban való sokoldalú felhasználása nyomán sok kutatást végeztek a növény esetleges további terápiás alkalmazásával kapcsolatban, ugyanakkor a már említett hatások tudományos magyarázatát is többen vizsgálták.

Állatkísérletek közül megemlítendő egy a rágcsálókon (egereken, nyulakon) végzett vizsgálat, amely igazolta, hogy a növény vizes kivonata és az illóolaj azuléntípusú vegyületei gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek.

A központi idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatását szintén állatkísérlet során igazolták, bár ehhez a hatásához nagy dózis bevitele szükséges, így számolnunk kell az esetleges mellékhatásokkal, illetve ennek az emberi felhasználás során kis jelentősége van. A gyógynövény nagy flavonoidtartalmú kivonata simaizomgörcs-oldó hatást mutatott, ehhez hozzájárulhat bizonyos szeszkviterpének jelenléte is.

A hagyományos felhasználásból megismert vérzéscsillapító hatást is sikerült igazolni egy nyulakon végzett kísérlet során, melyben a növény egyik alkoloid-típusú vegyülete, az achillein csökkentette a vérzési időt. Mint sok másik illóolajnak, a közönséges cickafark illóolajának is laboratóriumi tesztekben, in vitro igazolt az antimikróbás hatása, mely leginkább a szeszkviterpén- és poliacetiléntartalmának tulajdonítható. A kivonat vízoldékony anyagai, főleg az apigenin és luteolin, in vitro kapcsolódott az ösztrogén-receptorhoz, ezért is lehet szerepe a növénynek menstruációs és egyéb nőgyógyászati panaszok enyhítésében.

A közönséges cickafark virágos hajtásának belsőleges használatára nem végeztek humán vizsgálatokat, viszont különböző bőrpanaszok (pl. nehezen gyógyuló hegek, bőrirritáció) kezelésére irányultak kutatások. Egy véletlen besorolásos, kettősvak vizsgálat során 23 önként jelentkező, a tusfürdőkben és samponokban is gyakran előforduló, habzó anyag a nátrium-lauril-szulfát tömény, 8%-os oldatával irritált bőrfelületét kezelték közönséges cickafark olajos kivonatával. A kutatók azt figyelték meg, hogy a kivonat jelentős gyulladáscsökkentő hatást mutatott: alkalmazása után 3-7 nappal a tünetek megszűntek. Azt is megállapították, hogy ez a hatás nem az oldószernek (tehát az olajnak) tulajdonítható.

Használata már évtizedek óta elterjedt hazánkban: leggyakrabban az emésztőszervi és menstruációs görcsök enyhítésére alkalmazzák. Tea formájában (nem édesítve) az étvágytalanság kezelésre is használják, mivel szeszkviterpénjei keserű ízű anyagok, ezek étvágyjavító tulajdonságúak. A női kismedencei gyulladások kiegészítő kezelésében ülőfürdőként szerepelhet, továbbá külsőleg sebgyógyításra is alkalmazható.

A cickafark a közepesen allergizáló növények közé tartozik, jellemző mellékhatásai nincsenek. Keresztallergia felléphet, így a fészekvirágzatú növényekkel szembeni túlérzékenység esetén kerülendőek a közönséges cickafark készítmények. Illóolaja kis mennyiségű tujont tartalmaz, ami nagy mennyiségben magzat-, illetve idegrendszerkárosító lehet, ezért várandósság idején alkalmazása ellenjavallt, szoptatás alatt túlzott fogyasztása nem javasolt.

Láthatjuk, hogy ez a gyógynövény igazán sokoldalú, így méltó birtokosa a 2022 év gyógynövénye címnek. Használatának történelme van mind a köztudatban, mind a tudományokban. Ezért is fontos, hogy minél több ember megismerje a közönséges cickafarkat.

Kép forrása: https://ezerjofu.hu/kozonseges-cickafark-gyogynoveny