Az articsóka (Cynara scolymus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, másfél méter magasra növő, lágyszárú, évelő növény. Az eredetileg Etiópia területéről származó növény napjainkban az egész Mediterráneumban elterjedt. Az ókorban a Földközi-tenger partvidékén elsősorban élelmiszernövényként volt ismert, bár megtalálható leírás vizelethajtó és afrodiziákum hatásáról is. Később csak a 15. században kezdték el újra termeszti. Napjainkban vadon már szinte nem fordul elő, legnagyobb mennyiségben Olaszországban termesztik, de Franciaországban és Spanyolországban is jelentős területeken folyik a termesztése. Gyógyászati felhasználásra csak újabban figyeltek fel, régebben dísznövényként tartották. Étkezési célra a még ki nem nyílt virágbimbót használják. A gyógyászatban felhasznált része a tőrózsáinak a levelei (Cynarae folium).
A növény gyökérzete erőteljes, akár 2-3 méter mélyre is lehatol, alapi rügyeiből sarjakat képez, melyekkel évről évre megújul, 4-5 év után a tő közepe elpusztul. A vetés utáni második évben kezd virítani és 3-4 éven keresztül ad jó termést. Virágai kinyílva akár 10 cm átmérőjűek is lehetnek, égszínkék vagy lila színűek, osztott hosszú levelei zöldeskék színűek, fonákjuk szürkés fehér színű ahogy az cikk borítóképén [1] látható.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos az articsókalevél száraz kivonata (Cynarae folii extractum siccum)[2] és az articsókalevél (Cynarae folium)[3]. A gyógyászatban az articsókalevelet használják. Tartalomanyagai: szeszkviterpén-laktonok (cinaropikrin) ezek a vegyületek felelősek a keserű ízért. Tartalmaz továbbá flavonoidokat (apigenin, szkolomozid, cinarozid) és kismennyiségben illóolajat is. Felhasználás szempontjából a legjelentősebbek a kávésav-származékok a cinarin és a klorogénsav. A kávésav-származékok a növény teljes föld feletti részében megtalálhatók, és a feldolgozás során alakul ki a fő hatáshordozó vegyület a cinarin.
Az articsókalevelet a gyógyászatban epetermelést fokozó (koleretikus), koleszterinszint csökkentő és emésztést elősegítő hatása miatt alkalmazzák. Újabban kutatások igazolják a levél antioxidáns hatást is.[4] A koleretikus hatás együtt jár a megnövekedett epesav koncentrációval, ezért a hatásért valószínűleg a cinamarin a felelős. Bár a pontos hatásmechanizmus még nem ismert, kísérletek igazolják az eredményeket. Ez a megnövekedett epetérfogat enyhíti a diszpepsziás tüneteket a betegeknél. Az epehajtó hatás a levél bevétele után fél órával alakul ki és 1-3 óráig tart. Napi adag 6 g szárított levél.
Az articsókalevél másik fontos hatása a koleszterin bioszintézis gátlás[5] Az articsókalevél hatóanyagai az emberi szervezetben lezajló koleszterinképződés kulcsenzimének, a HMGCoA-reduktáz enzimnek a gátlás révén csökkentik a koleszterinszintet. A koleszterinszint csökkenéséhez az enzim gátlásán túl, az epetermelés fokozása is hozzájárul, mivel a fokozott epesav termeléssel és ürüléssel csökken a májkoleszterin mennyisége. Az articsóka csökkenti az LDL-koleszterinszintet és a trigliceridszintet, de a HDL-koleszterinszintre nincs hatással. Koleszterinszint csökkentés céljára a hatásos adag 4-6 gramm szárított levél. További kutatások szerint az articsóka csökkenti az éhgyomri vércukorszintet cukorbetegséget megelőző állapotokban.[6]
Az articsóka eddigi tapasztalataink alapján biztonságosnak mondható, tekintve, hogy hosszú idő óta képzi a mediterrán étrend részét. Megtalálható kivonat és szárított drogporként étrend-kiegészítő kapszulákban. Mellékhatásai enyhék és átmenetiek (hasmenés és egyéb gyomor-bélrendszeri panaszok). Epevezeték-elzáródás, epekövesség esetén ellenjavallt a fogyasztása nagy mennyiségben. Potenciális allergén vegyület található benne, ezért a fészkesvirágzatúak családra jellemző keresztallergia előfordulhat.
[1] Agroforum extra 38. (22.évf. / 2011) link: https://docplayer.hu/3193235-Az-articsoka-es-hazai-termesztesenek-lehetosegei.html
[2] Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur. 9.4 / 04/2018:2389
link: https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/2018_6_kozlemeny/2389_Cynarae%20folii%20extractum%20siccum_%209_4_kesz.pdf
[3] Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur. 9.4 / 04/2018:1866
link: https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/2018_6_kozlemeny/1866_Cynarae%20folium_9_4_kesz.pdf
[4] Protective effects of Cynara scolymus leaves extract on metabolic disorders and oxidative stress in alloxan-diabetic rats (2017) link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28629341/
[5] Beneficial effects of artichoke leaf extract supplementation on increasing HDL-cholesterol in subjects with primary mild hypercholesterolaemia: a double-blind, randomized, placebo-controlled trial (2013) link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22746542/
[6] Effects of Cynara scolymus L. on glycemic indices:A systematic review and meta-analysis of randomized clinical trials (2020) link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32951745/
