A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) egy széles körben elterjedt lágyszárú élelmiszernövény, melynek leveleit fogyasztjuk főzelékként, saláták részeként. Ha szóba kerül a spenót, sokaknak eszébe jut a népszerű képregényfigura, Popeye, akinek méretes izmait a köztudat spenótban gazdag étkezésének tulajdonítja. Vajon tényleg ilyen jelentős hatása van ennek az élelmiszernövénynek az emberi izomzatra?

A kérdés megválaszolásához érdemes közelebbről megvizsgálni, milyen anyagokat tartalmaz.

A spenót vastartalma magasnak mondható, viszont tévhit, hogy Popeye erejét csak a növényben található vasnak köszönheti. A köztudatban sokáig élt az a felfogás, hogy a spenót kiemelkedő vastartalma miatt növeli az izomerőt és az izmok méretét is. A tévhit alapja vitatott volt. Arra gyanakodtak, hogy egy, a zöldségek vastartalmáról közölt cikkben rossz helyre rakott tizedesvessző lehetett a ludas. A hiba miatt a spenót valódi vastartalmánál nagyobb értéket publikáltak. Ám egy erre irányuló beható kutatás bebizonyította, hogy nem ez volt a téves információ forrása. A valódi eredetére nagy valószínűséggel már soha nem derül fény. Annyi biztos, hogy más élelmiszernövényekkel összehasonlítva a spenót vastartalma nem mondható kiemelkedőnek, szervezetünk azt sem tudja teljes mértékben hasznosítani a növényben található oxálsav miatt, mivel az gátolja a vasfelszívódását. Valószínűbb, hogy az A-vitaminnak tulajdonítható a spenót jótékony hatása az emberi (így a kitalált tengerész) izomzatára. Több kutatás is bizonyította, hogy az A-vitaminban szegény étrend hozzájárulhat a vázizomzat minőségi- és mennyiségi romlásához.

Fontos még megemlíteni a spenótban található ekdiszteroidokat is. Egy szegedi kutatócsoport több növényfaj között a Spinacia oleraceából izolálta ezen vegyületcsoport számos képviselőjét – ők fedezték fel a ma ismert természetes ekdiszteroidok kb. egyharmadát. A kapcsolódó farmakológiai vizsgálatok során azt figyelték meg, hogy a vegyületeknek anabolikus és adaptogén hatása van. Tehát serkentik a szervezet felépítő folyamatait és javítják annak külső stresszorokkal szembeni ellenállását; valamint módosíthatják a tumorsejtek gyógyszerrezisztenciáját.

A vegyületcsoport jótékony hatásaira felfigyelve sok cég megpróbálkozott azok étrendkiegészítő formájában történő forgalmazásával. Főleg a német piacon jelent meg sok spenótkivonatot tartalmazó termék. Mivel a spenótnak viszonylag alacsony az ekdiszteroidtartalma, felmerülhet a kérdés: valóban spenótkivonatból származik a készítményekben található ekdiszteroid? Erre vonatkozóan is végeztek kutatásokat, amelyben Európában forgalmazott termékeket vizsgáltak. A kutatások azt mutatták, hogy a termékek nagy részében egy másik, kínai növény (Cyanotis arachnoidea) kivonata szerepelt, mivel ennek jelentősebb a hatóanyag-tartalma.

A tudósok felvetették, hogy ennek a növénynek a hatásait az idősödő társadalmunk javára fordíthatnánk. Az idős emberek közül sokan küzdenek az izomtömeg-csökkenéssel és az izomminőség romlásával, a szarkopénia egyéb tüneteivel együtt. Ezek mind az életminőségük romlásához vezethetnek és veszélyeztethetik is őket.

Ennek vizsgálatára 45, 50 és 75 év közötti önkéntes jelentkező (37 nő, 8 férfi) részvételével folytattak 12 hetes véletlen besorolásos kettősvak vizsgálatot. A résztvevőket két csoportra osztották, az egyik csoport spenót-kivonatot tartalmazó kapszulát (500 mg kivonat), a másik hatóanyagot nem tartalmazó, placebokészítményt kapott. A kapszulából naponta kétszer kettőt vettek be az alanyok, tehát összesen 2000 mg kivonatot. A vizsgálati készítmények mellett az önkéntesek hetente 3 alkalommal (váltakozó napokon) 1 órás személyre szabott súlyzós edzésen vettek részt, az étkezési szokásaikon azonban nem kellett változtatniuk.

A vizsgálat kimutatta, hogy az alanyok izomműködése, izomösszetételének minősége jelentősen javult. Ez a placebocsoportra is igaz volt, de a változás az aktív hatóanyagot kapó személyek körében nagyobb volt. Az izomtömeg növekedésének megfigyelése során is hasonló eredmények születtek. A férfiak alsó végtagjának izomzata mutatott fejlődést, míg a nők esetében a felsőtest izomzata növekedett. Mindegyik csoport testzsírszázalék javulást mutatott, ez valószínűleg a rendszeres testmozgásnak tulajdonítható. A kísérlet szerint a spenót-kivonat fogyasztása jótékony hatással van az idősek izomzatára, azonban tekintettel a minta viszonylag kis mivoltára és az egyéb életmódból fakadó variánsok figyelembe vételének hiányára, az eredményeket némi fenntartással kell kezelnünk.

Az izomzat egészségének jelentőségét az emberek függetlenségére és életminőségére nézve nem lehet eltúlozni, ezért kiemelten fontos, hogy vigyázzunk rá. Az idősek fizikai és mentális egészségének megőrzésében hatalmas segítség lehet egy hasonló készítmény és persze a rendszeres testmozgás.